Orbán és a műpofon

Az orbáni két tasli lógicsál a levegőben, mindenki várja, mikor indul el, ha elindul egyáltalán. A nép leendő Mózese egyelőre olyan óvatosan bánik a gárdával, mint a hímessel, nehogy a még hezitáló választók népes csapata észrevegye, hogyan rop táncot a kis turultojásokon. Aztán hétfőn megszólalt, összeficcent szemöldökkel, homlokára redőt vont a háborodás. Sajóbábony volt a téma, amely -bárki is állítja azt, hogy tulajdonképpen semmi komoly nem történt- igenis vízválasztónak (Mózes után nagyon szabadon) tekinthető nem csak a Gárda és a cigányság rövid ideje tartó, ám keservesen morbid, kifordított szimbiózisában, hanem az egész nyomorult politikai elit életében is. Főleg azok után, amit Vona és Kállai Csaba cigányvajda leparádézott kedden, helyszíni igeosztást tartva.
Nem lehet, hogy önvédelmi szervezetek vagy masírozó félkatonai csapatok vegyék át az állam szerepét, ez elfogadhatatlan -mondta régről ismert, hő nélküli lobogással. Majd hozzátette (és helyben is vagyunk): Magyarországon mindenkinek, származásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül biztonságban kell éreznie magát, és az állam kötelessége, hogy ezt megteremtse.
Itt érdemes egy kicsit elgondolkodni azon, hogy mi lesz Orbán gárdapolitikája, bármennyire is nonszensz a kifejezés. Tegyük fel eldöntött tényként, hogy a Fidesz megnyeri a választást. Az egymásra mutogatás a szélsőjobbos párttal kapcsolatban értelmét veszti, hiszen a kampánynak vége. Lényegtelen immár, hogy a szocik vagy a narancsosok szoptatták túl a kis kérődzőt. Elszabadult a piti bull, nagycsökű bika lett belőle. Vona Gábornak hívják (a bikát, nem a csökét), és mindent vörösben lát. Még a cigányt is rézbőrűnek, a komcsikról és a közmondásos dakotákról már nem is beszélve.
Képzeljük el, hogy ott áll Orbán és csapata, rommá győzedelmeskedve magukat, és még el sem illan az utolsó bubi a pezsgőspohár seggéből a partin, amikor már azon kell gondolkodni, mi a francot kellene kezdeni a pincérruhába bújt kellemetlen vendégekkel. Mert szép dolog a két pofon emlegetése, oszt jónapot, de amikor ki kellene osztani, akkor megremeg a kéz. Hogyan? Ki nem lehet őket dobni, hiszen bent vannak. Ráadásul igen nagy gyakorlatuk van abban, hogy az emberi jogokról óbégassanak, teljesen függetlenül attól, hogy ők miként ugrálnak páros lábbal azokon. A szólás szabadságáról és a szabad sajtóról már nem is beszélve. Majd a kurucos oldal megmondja, Morvaiék szerint hogyan kell eltakarítani a nekik nem megfelelő médiát. Nincs ebben semmi ellentmondás, négy láb jó, két láb rossz.
A "masírozó félkatonai csapat" (Orbán finom kifejezést használt) a Jobbik legfontosabb kommunikációs fegyvere. Hogyan csavarja ki kezéből az új kormányzó? Csak tippelni lehet: sehogyan. Nagyon könnyű a rendőrség megizmosításáról beszélni, még könnyebb a sajóbábonyi eseményeket a kormány nyakába varrni, de mit fog lépni az Orbán-kormány az első olyan esetre, ahol a Jobbik megint cigányterrort kezd kiabálni, majd szépen felvonultatja a Gárdát, amelyik elméletileg nem is létezik? Ha behunyja szemét, felerősödik az eddig sem halk, szélsőjobbost kiabáló kórus. Ha rájuk küldi a rendőrséget, már mehet is az egyre népszerűbb "nemzetidegen" és a "magyarellenes" kategóriába, sok birkának úgyis mindegy, éppen kire béget kisoroszlánként. A voks pedig voks, hacsak az első évben úgy ki nem csinálja a Jobbikot, hogy az többé fel sem támad. (Ez eléggé valószínűtlen) Vonáéknak ellenségkép kell, ez mozgatja az egész pártot, enélkül nem is létezne. Nem valami mellett, hanem valami ellen létezik. Teljesen mindegy, Gyurcsánynak, Orbánnak vagy Kolompárnak hívják. A legjobb, ha mind a három egyszerre, plusz a hozzávalók több millió személyre. Ha a mostani kormány kudarcot vallott a Gárda megfékezésére, miből gondolja Viktor, hogy az ő kezében a megfelelő gyeplő lesz?
Orbánon érezhető a tanácstalanság. Sokkal nagyobb gond ez neki, mint amennyire nem beszél róla. A számonkérés és a szocik levadászásának ígérete csak néhány hónapig fogja érdekelni a népséget, utána mindenki a legnagyobb problémára fog figyelni: mit kezd a Vezér a Jobbikkal, Vonával, s legfőképpen a Gárdával? Az, hogy pofonokat ígér, nagyon halvány terv. Színpadon, bohócok is gyakran taslizzák egymást.
Ha ügyesen ütik, nagyot csattan.Fájni viszont egyáltalán nem fáj.