Mátrában jártam a héten

Kristály minden mennyiségben. Tizenöt család küzd a fennmaradásért Parádsasváron.
Hazánkban ez az ólomkristály hazája. Nem lehetett megállni, hogy ne vásároljunk valami feleslegeset:)
A manufaktúrák még jól működnek. Családfő üveget fúj, gyerekek csiszolnak, üvegszobrászkodnak, feleség tervez, értékesít. Vodkás pohár készül éppen.
Aprólékos minták művészei ők. A hagyományos a legszebb szerintem.
Egy korsó készül olimpiai lánggal. Van modern irányzat is.
Adrenalin park bobpályája most jéggéfagyva.
A függőhíd is tavaszra vár.
Mirelit feketerigóknak.
Itt sem bírtam ki, hogy ne fényképezzek fát, bokrot:)
Gyöngyös madártávlatból.
Sástó csónakok és kacsák nélkül.
Még a nap is fürödni szeretett volna, de meggondolta magát.
Egerszalók növekvő mészkő-süvege döbbenetes látvány.
Rendkívül jó a 65-67 fokos gyógyvíz, minden nyavalyára orvosság:)
Az egész völgy egyedülálló. Három hasonló van a világon.
Épül a komplexum szálloda része.
Sirok minden évszakban megér egy túrát.
A lombok miatt eddig nem vettem észre, hogy a hegyhát másik fele is egy élmény.
Sok sziklaképződmény olyan mint egy várrom.
A vár a faluból. Komoran, feketén, se hó se napsütés :(

A palóc babákról külön szeretnék beszámolni valamelyik nap. Mátrafüreden ez volt a legnagyobb élményem.





Buchenwald, Auswitz után Recskre is eljutottam végre. Kőbányára, barakvárosra, akasztófára... számítottam, de e helyett csak nyomasztó magányt, történelmünk szégyenfoltját láttam, éreztem. Erről is szeretnék később írni pár gondolatot.