2010. január 3., vasárnap

BÁTRAKÉ A JÖVŐ ÉS A SZERENCSE? LEGYEN ÖNÁLLÓ HETÉNYEGYHÁZA?


Október 20-án a Faház-sörözőben gyűltünk össze páran, és tanácskoztunk erről. E lap beindítását is ez a beszélgetés inspirálta. Ekkor nem láttunk reális esélyt arra, hogy önállósodjunk, feleslegesnek ítéltük, hogy nagy munkával előkészítsünk egy lakossági fórumot. Azóta több mint hetven nap telt el.
Két fordulóban történt szavazás 70%-os igen-e lapunkban azonban elég meggyőző. Most nem érdemes azon filozofálni, hogy mennyire reprezentatív ez a felmérés, inkább az lenne érdekes, hogy minél szélesebb körben megvitassuk ennek a lépésnek reális lehetőségét, a várható előnyöket, hátrányokat.
Egy nagyváros „kertvárosi” státuszát feladni egy községi, nagyközségi kategóriára, mindenképen mérlegelést igényel. Csökkenne esetleg az ingatlanok értéke? A helyi buszok ezután „távolsági” tarifával szállítanának bennünket? Hátrányt jelentene „vendégként” igénybe venni az egészségügyi, oktatási, közigazgatási stb. szolgáltatásokat Kecskeméten?


Miért is jön elő ez a gondolat újra és újra? A legfontosabb, mert „mostohagyereknek” érezzük magunkat! Évtizedek óta nem történik lényeges fejlődés Hetényben! Az ISPA program keretében megvalósult csatornázást, és a most döcögve elindult önerős útépítést leszámítva, szinte megállt az idő gazdasági, kulturális, szolgáltatói értelemben.
Településünk (külterülettel együtt) közel 3000 ingatlant, 8000 főt foglal magában, ami egy közepes nagyságú város méretet jelent térségünkben. Ha egy kicsit is belegondolunk abba, hogy mihez kellene viszonyítani magunkat, álljon itt pár település (lakosságszámmal) megyénkből.

Kunszentmiklós 8800 fő, Soltvadkert 7600 fő, Szabadszállás 6300 fő, Kerekegyháza 6200 fő, Izsák 6000 fő, Lakitelek 4500 fő,…


1981 -ben azért történt Hetényegyháza (2000 fő körüli lakossal) visszacsatolása Kecskeméthez, mert célszerűnek látszott egy 100 000 lélekszám feletti nagyváros kialakítása. Mit profitáltunk ebből? Gyönyörű belvárosi fejlesztésekhez hasonlóan arányosan szépült a mi kis főterünk is? Az Erdőföld és Petrovics utcai terünk felparcellázása az felmerült.
Az idetelepült lakosok, önerős családi házépítéssel, megnégyszerezték Hetényegyházát az elmúlt harminc év alatt! Kialakult egy virágzó kertváros? Remek utak, járdák, közvilágítás, szelektív-hulladékgyűjtés, gondozott környezet jellemző ránk? Jól karbantartott út és kerékpárút köt össze bennünket a várossal?

A „tragédiánkat” az okozza, hogy nem létesültek munkahelyek városrészünkben. Az a jellemző, hogy inkább sorban megszűntek azok. A szakszövetkezet felosztásával szinte befejeződött a mezőgazdasági-kertészeti árutermelés. A honvédség átszervezésével, csak egy raktár maradt a laktanyából. Az autópálya építésekor sem vették figyelembe érdekeinket. Egy közvetlen csatlakozás megalapozhatta volna kitörésünket gazdasági tetszhalott állapotunkból. Ez megbocsájthatatlan hiba volt elődeinktől! Talán még jóvátehető valami ebből, ha az Északi-elkerülő útszakasz csatlakozását itt építik ki a pihenőhely és a Mária-városi felüljáró között.

Érdekérvényesítő képességünk rendkívül gyenge! Most is, és a múltban is az volt. Lehetne ezt magyarázni azzal, hogy viszonylag kevés a voks, amit adhatunk a pártoknak, az önkormányzatnak (pl. Széchenyi-város több mint 30 000 embert jelent). Nem nagyon volt egyik városvezetésnek sem szíve-csücske Hetény. Az alapvető problémát azonban megosztottságunkban, közömbösségünkben kell keresnünk.
Ha nincs támogatottság, erő részönkormányzatunk mögött, csak kérni lehet, vagy bólogatni. Azt kapunk ami marad, ami már nem odázható tovább. A novemberi hetényi részönkörmányzati ülésre meghívták a HÍVE-t. Az elhangzottakról készült jegyzőkönyvet azóta sem tudom megszerezni, pedig jó lenne itt közzétenni, tanulságos olvasmány, hiszen mindez rólunk szól. Minden így működik az önkormányzatnál? Kötelező közmeghallgatás, fogadóórák, és ki van pipálva a kampányig minden?


Tudnak a hetényiek arról, hogy 2010-ben milyen a városi költségvetés? Mennyi belterületi út fog megépülni, mi lesz a kerékpárút, köztereink sorsa? Javul e a közvilágítás, lesz e kamerás megfigyelés, pályáztak e településőrségre? Mikorra várható a nagy kecskeméti körutak megépítése és az esetleges hetényi csatlakozás? Milyen pályázati lehetőségeink vannak EU-forrásokból? Mennyit tudtunk eddig megszerezni?

Környezetünket meghatározza a mintegy 1200 hektár Nyíri erdő. Kapott valaki tájékoztatást a kitermelésről, telepítésről, védettségről, turisztikai fejlesztésekről? Van egyáltalán jogunk beleszólni mindebbe?
Az UNIVER hetényi részlege tervez e fejlesztéseket, javult e a szennyvíz-technológiája? Van e igény egy ipari park létrehozására? Hol lenne a legjobb helyen? Mi módon lehetne munkahelyeket teremteni?

Ha a kérdőjeleket nézzük, bizony van mit fejleszteni. Az önállóság jelenthet előrelépést? Gyorsabban, hatékonyabban kapnánk válaszokat kérdéseinkre? Így biztos kényelmesebb. Mástól várjuk a megoldást. Kritizálni könnyebb, mint megvalósítani. Kíváncsian várom a hetényiek véleményét! Balogárpi, Mormogi, István már megkezdte....

6 megjegyzés:

  1. Ez jó. Ha erre nincs reakció, akkor sz@rnak a lapra, vagy nem olvassa senki:) Szerintem sokkal jobban járnánk, ha egy kis összetartó falu lennénk, mint így!
    BÚÉK Lala

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek! Jó lenne egy közösséghez tartozni! Nem idióta párthoz, hanem Hetényhez!

    VálaszTörlés
  3. Egy elválás komoly dolog. Hosszú előkészítést igényel. Először is meggyőzni az embereket az előnyéről, mert népszavazáson kell dönteni a helyieknek róla. Az előnyéről meggyőzni pedig akkor lehet, ha kimutatható, hogy anyagilag jobban járhat a közösség mint most. Ehhez fel kell mérni a lehetséges bevételeket és a minimálisan szükséges kiadásokat. Ha a bevétel több akkor lehet gondolkodni, hogyan tovább? A tervezésnek számolásnak legfőbb akadálya, hogy minden évben komoly változások vannak a költségvetési dolgokban és nem lehet tudni, hogy két-három év múlva mi lesz.

    VálaszTörlés
  4. A kecskeméti vezetés évek óta kevesebbet költ Hetényre, mint a befolyó jövedelem. Egy szakember tudna kalkulációt készíteni, ha pontos a nyílvántartás. Ha termelő vállalatok nem is adóznak sokat, a lakossági befizetésekből bőven lehetne fenntartani és fejleszteni. Ha önálló településként tudna pályázni Hetény, a sokszorosát tudna megszerezni az EU forrásokból. Mondjuk ez nem lenne nehéz, hiszen ez majdnem a nullával egyenlő:)
    Ha van akarat, összefogás, akkor egy szakemberekből álló csapat elő tudna készíteni egy népszavazást megalapozó tanulmányt.

    VálaszTörlés
  5. Iparűzési adó nélkül is van élet. Az óvodát, iskolát az állam finanszírozza, ugyan mit áldoz értünk Zombor úr? A utak tervezését, az ISPA önrészét, három évtized óta? Ha csak Kerekegyházát nézzük, ami kisebb Heténynél, nyugodtan könnyezhetünk egyet a nevetéstől, vagy a dühtől!
    Ez a lap is megpróbálja picit megborzolni ezt az álló vizet, mi a reakció? Csak a kritika és a közömbösség!

    VálaszTörlés
  6. A hetényiek egy összelapátolt, önző csűrhe! Nem lesz itt semmi, még húsz év múlva is ilyen porfészekben sínylődünk.

    VálaszTörlés